1947 az év melyben születtem.
Később bánatra, s örömre leltem.
Éltet engem egy gondolat,
Igaz nem bennem fogant,
De életet adott nekem.

1947, 1947, ó mondd, hogy erről mit is mondjak.
Mondd, hogy mindig rám gondolhatsz,
Szeress, nem kérek mást!
1947, 1947, talán kell, hogy erről többet mondjak,
Kell, hogy erről rám gondolhatsz
Szeress, nem kérek mást!

Megszületsz, és nem tudod, hogy mi lesz belőled,
Üllő vagy kalapács.
Nem tudod az életből, mi jár majd neked,
Ábránd vagy valóság, vagy valóság.

1947, 1947, kell, hogy többet mondjak.
Kell, hogy erről többet tudhass.
Mondd, mit akarsz még!

Megszületsz, és nem tudod, hogy mi lesz belőled,
Üllő vagy kalapács.
Nem tudod az életből, mi jár majd neked,
Ábránd vagy valóság, vagy valóság.

1947, 1947, kell, hogy többet mondjak.
Kell, hogy erről többet tudhass.
Mondd, mit akarsz még!
Mondd, mit akarsz még!
Mondd, mit akarsz még!
Mondd, mit akarsz még!
Mondd, mit akarsz még!